You have reached a place that I call my asylum: a methaphorical expression of my inner World, full range of emotions with its fears and doubts, it's angels and demons and all the characters inhabiting it.

2010. július 20., kedd

Nagyvárad




Nagyvárad (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel'ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar.
A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út (Bécset a Fekete-tengerrel köti össze), amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.
Története
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.
1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)
1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.
Nagyvárad vára
1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.
Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.
A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezte.
Itt éltek
• Az 1760-as évek elején itt alkotott Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére.
• Itt élt és alkotott Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, Szinyei Merse Pál első mestere.
• Néhány évig itt élt Bémer László (1784–1862) megyés püspök.
• Itt végezte jogi tanulmányait Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. Margó Ede (1872–1946) által készített bronzszobrát 1907. március 15-én avatták fel.
• A Premontrei Főgimnáziumban harminchárom évig tanított matematikát és fizikát Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drótnélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa.
• 1900 januárjától 1903 októberéig itt élt és alkotott Ady Endre költő.
• Itt tanított 1908 és 1911 között Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében.
• Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban Miklós Jutka, A Holnap című antológia egyetlen női alkotója.
• A Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult Kalmár Pál dalénekes, a Szomorú vasárnap első előadója.
• 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő.




2 megjegyzés:

  1. Ezután a részletes ismertető után, még szembetűnőbb szomorúbb látvány a pusztulás

    VálaszTörlés
  2. Sajnos,úgy a város mint maga a vár egy lepusztult,gazdátlan romhalmaz.Így vesznek el a magyar történelmi értékek.
    Köszönöm,hogy erre jártál!

    VálaszTörlés